Lemerültem. Olyan szinten fáradt minden porcikám, hogy alig vonszolom magam. Ülök és érzem, hogy belülről zsibbadok. Valószínűleg ez a kánikula is hozzáad, pedig ezen a héten direkt végig délelőtt mentem, hogy ne kelljen délután betondzsungelbe mennem, de így is durva, nem lehet megszáradni. Órán meg nem is az, hogy rosszul vagyok, egyáltalán nem, nem is szédülök, de fáj a térdem, a csípőm, a derekam, mozdulni nem tudok. Ráadásul mindez nemcsak belülről fáj ízületi szinten, hanem kívül is - a csípőcsontom az egyensúlyozósoktól, a térdem a térdelősöktől, sőt mostanában a csuklóm is fáj azon a pontom, ahol mindig földet ér a felülések előtt. Szóval tényleg darabokra hullom. Visszaolvastam a tavalyi kihívást és akkor is kb. így a 22-23 nap környékén nyiffantam ki, bár szerintem idén jobban bírtam az első három hetet, mint akkor. Viszont tavaly a 24. napon [ami ma van] vállaltam be a duplát. Nem voltam észnél, az is biztos. Mindenesetre most szívesen lennék egy hét múlva...
Ráadásul eszembe jutott így a 20. születésnapom kapcsán, hogy egy év múlva már jelentkezhetek az oktatóképzésre. Ha a pénzen múlik, valószínűleg nem leszek jógaoktató, legalábbis Bikramon [hacsak nem nyerem meg az ötöst], de azért megpróbálom megszerezni az ösztöndíjat, még ha közel 0% eséllyel indulok is. Még a végén kiderülhet, hogy léteznek csodák.
24/30
0 komment:
Megjegyzés küldése